Kultúra

A (FENNTARTHATÓ) FEJLŐDÉS ZÁLÓGA

“A sok értelemben használatos kultúra kifejezést sajátos megvilágításban használom. Nem szűkítem “öncélú”, kultúrális alkotásokra, vagy az egyetemek és könyvtárak falai között átadott tudás-kultúrára, se nem helyi hagyományokra, vagy életmódból adódó például mezőgazdasági kultúrára, vagy sport tevékenységre.

Ennél összetettebb értelmében használom, alatta az ember és a környezet között fennálló komplex viszonyrendszert értem, mely funkcionális szempontból meghatározza a gazdasági élet fejlődését. Arra a társadalmi tudásra, hagyományokra, szokásokra és etikai normákra épülő függőségi rendszerre gondolok, mely meghatározza a gazdasági folyamatok mibenlétét, a problémák felismerését és azok megoldási módját.

Tágan értelmezem a környezet fogalmát is. Az nem korlátozódik csupán a természeti környezetre, melyben élünk, hanem kiterjed a társadalmi környezetre is, az egyes egyének, az egyének alkotta közösségek és a közösségek alkotta társadalmak viszonyára más egyénekkel, közösségekkel és társadalmakkal. Az a dimenzió, mely a kultúra kifejeződését lehetővé teszi.

„A társadalom szerkezet és működése ugyanis elválaszthatatlan attól a természeti környezeti rendszertől, amelyben az adott társadalom él. A helyi társadalmak ahhoz a környezethez alkalmazkodnak, amelyben léteznek, a globalizálódó emberi társadalom, pedig a földi környezet egészéhez alkalmazkodik.” (Gyulai, 2008)

Az emberi civilizáció megjelenésétől kezdve ezen „viszonyrendszerek” folyamatosan változtak, annyi különbséggel, hogy az ahhoz „alkalmazkodott kultúra” veszélybe sodorta volna az alkalmazkodás szereplőit, azaz a természetet és a társadalmat. Az idők során azonban teljesen átrendeződtek a viszonyrendszerek. A világ eredeti rendje szerint a természet része a társadalom, és a társadalom része a gazdaság.

A kapitalizmus eredményeként, a jelenlegi fenntarthatatlan világ szerint pedig már a gazdaság része a társadalom, és a társadalom része a természet. Erről pedig már Polányi Károly is megfogalmazta, hogy helytelen. (Tóth, 2007) Napjainkban pedig már biztosan tudjuk, hogy fenntarthatatlan a folyamat. Amikor az emberiség a globális kultúra megvalósítására törekszik, oly mértékben felborulni látszanak a értékek közötti viszonyrendszerek, hogy a kérdés már nem fajok, vagy népcsoportok kihalása, hanem az egész élővilág életben maradása.

A jellemzően anyagi érdekek által és etikai megfontolások nélkül vezért világ problémainak megoldásához a kulturális értékek tiszteletben tartására van szükség, olyan fogalmak újraértelemzésére, mint szolidaritás, tolerancia, mértékletesség, felelősség és becsület. A megváltozott feltételekhez illeszkedő, új globális kultúra kialakítása közös célunk, melyet Amartya Sen, Nobel-díjas közgazdász egyszerűen úgy fogalmaz meg, hogy „kultúra nélkül nem létezik fenntartható fejlődés”, mely úgy is értelmezhető, hogy kultúra hiányában nem értelmezhető a jövő.”

HK, 2007

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s