A víz és a pénz

A pénz szerepe napjainkban tagadhatatlan, gyakorlatilag alig van olyan ember, akinek ne kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Azonban nagyon kevesen vagyunk (vannak), akik tudják is pontosan, hogy mi is az a bizonyos “pénz”. Zalatnay László Zulu szervezetfejlesztő egészen egyéni megközelítéssel él, amikor a vízhez hasonlítva próbálja bemutatni a pénz lényegét:

“Két hasonló jelenség. Olyan, mintha a pénz a víz tulajdonságaira hasonlítana, mintha a víz fejezné ki a legjobban azt, hogy hogyan működik a pénz. Ez azért fontos nekünk, mert ha a pénzzel szeretnénk jóban lenni, akkor megtanulhatjuk azt. Ehhez nagyon jó segítséget nyújt nekünk a víz ismerete.

Nézzünk néhány párhuzamot:

Mind a kettő áramlik. A pénznél ezt cash flow-nak nevezik. A víznél pataknak, folyónak. A víz is folyik, a pénz is. Néha a kezünk közül mindkettő. Az áramlásuk, vagy éppen megállásuk következtében eltérő hatással van a környezetükre. Mindkettő alakít. És nem mindegy, hogy bánunk vele, mert ez visszahat ránk.

Ha pl. nincs belőlük egy tájban, akkor az érződik ott. Eltérően nevezzük ezt a hiányt, de a hatása nagyon hasonló. Aszály és gazdasági hanyatlás.

Ha hírtelen van sok, akkor az megint gond. A pénz is úgy viselkedik ebben az esetben is, mint a víz. Ha sok a víz hírtelen, akkor azt árvíznek nevezzük. Átrobog a tájon, és rombolást hagy maga után. A pénzzel is ez a helyzet. Ha hírtelen sok van, akkor átrobog az emberen és rombolást hagy maga után. A legtöbb ember, aki nagy összeget nyert a lottón pár hónap alatt teljesen elszegényedik. Gyakran rosszabb életkörülmények közzé sodródik, mint a nyeremény előtt.  Amikor pedig egy térség kap hírtelen sok pénzt, akkor sok olyan jelenséget látunk felerősödni, mint a korrupció, sikkasztás, és az egyszerű pénzlopás. Sokszor itt is az a helyzet, hogy a pénz átrobog a tájon, és utána visszamarad egy megtépázott, bizalomvesztett közösség. De hasonlót látok akkor is, ha egy szervezet jut hírtelen sok pénzhez. Gyakran belerokkan. Átfolyik rajta, és a végén ott áll megtépázott emberi kapcsolatokkal, elindított folyamatokkal, amire nincs a későbbiekben pénz.

Érdekes, hogy mind a kettő forrásból ered. Amikor pedig elszennyeződik, akkor azt piszkos pénznek, vagy szennyvíznek nevezzük. Érdekes, hogy a pénzt, miért nevezzük piszkosnak? Ilyenkor ugyanis nem a fém pénzérme, vagy papírpénz fizikai tisztátlanságára gondolunk, hanem arra, hogy milyen módon jutott hozzá valaki. Tehát valamilyen információtartalomra. Amikor a pénz tisztára mossuk, akkor nem a vízzel való megtisztításra gondolunk, hanem arra, hogy a pénz áramlása során feltöltjük tiszta információval.

Érdekes az a hasonlóság is, amit ma egyre szélesebb körben tudunk, hogy a víz is tartalmaz információt. A víz jól programozható. Vajon a pénz is ilyen jól programozható? Szerintem igen, de erről majd legközelebb írok.

Most csak egy olyan jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amit a vizel való együttélésünkből tudunk. A Tisza völgyében sok száz, vagy ezer évig folytatott a föld népe olyan gazdálkodást, ami a folyó természetes jelenségeire épült. Ezt ma fok gazdálkodásnak nevezzük. A lényege az volt, hogy a tavaszi árvizeket oly módon tartották vissza, hogy közben a víz áramlása, mozgása nem szűnt meg. Bővebben a teljes rendszerről Molnár Géza a Tiszánál c. könyvében lehet a fokgazdálkodásról olvasni.

Most csak néhány eredményét szeretném ennek kiemelni, és átültetni ezt az eredményt a pénzzel kapcsolatos mai jelenségekre. A fokgazdálkodás eredményeképpen olyan vegetáció alakult ki a Tisza völgyében, ami a természetes adottságokat figyelembe véve nem alakulhatott volna ki. Ugyanis az átlagos éves csapadék a kontinentális elhelyezkedés miatt évi 500 mm körül van. A leményfa ligeterdők pedig 800 mm-es éves csapadékmennyiség környékén tudnak kialakulni természetes módon. A Tisza völgyében az ember vízzel való gazdálkodásának köszönhetően alakulhatott ki az a táj, ami gazdag volt halban, fában, jószágban, gyümölcsben. Ennek következtében a tájban élő ember olyan sokrétű, egészséges táplálékhoz juthatott hozzá, ami ma csak a leggazdagabb emberek kiváltsága. Ennek a gazdálkodásnak a következtében kiemelkedően jó termékenységű talaj alakult ki sok helyen az alföldön. Ugyanakkor a természet is gazdagon virágzott Amíg a politika nem avatkozott be, akkor egy paradicsomi állapot képe bontakozik ki ezen a tájon.

Amikor a pénzáramlással kapcsolatban figyeljük a jelenségeket, akkor is azt láthatjuk, hogy ha a pénz úgy tud jelen lenni, hogy vissza is van tartva, de közben az adott területen áramlik, akkor virágzás az eredmény. Ha csak vissza van tartva, akkor olyan, mint amikor a víz megáll és beposványosodik. akkor mocsár lesz belőle. Amikor pedig átrobog a tájon, akkor rombol.

Az az érdekes, hogy ha a pénzt nézzük, akkor azt láthatjuk a saját nézőpontunkból. Itt nehezen értelmezhető az, hogy helyben mozog, helyben áramlik. Túl kicsi a perspektíva. Ha egy település, vagy táj esetében nézzük a dolgokat, akkor már értelmezhetjük ezt. Itt az emberek egymásnak fizetnek a különböző árukért és szolgáltatásokért. Ekkor a pénz a településen marad, és ott halmozódik fel. Persze tovább is kell engedni belőle valamennyit a társadalom felé.

Furcsa kettősség ez. Ellentmondásos, mégis lehetséges. Forgatni is, és visszatartani is. Egyszerre. Ha rendszerben tekintünk egy tájra, akkor lehetséges. Ilyen látszólagos ellentmondásokat mi mindannyian képesek vagyunk úgy létrehozni, ha az életünk ezt igényli. Ez segít bennünket. Egy nagyon egyszerű példa: amikor gyermekkorunkban egy kis lepkét tartottunk a kezünkben és a tesónk el akarta venni tőlünk azt. Akkor egyszerre szorítottuk a kezünket, hogy ne tudja kinyitni, és ugyanakkor nyitottuk is az ujjainkat, hogy nehogy összenyomjuk a kis lepkét. Hát valami ilyen módon kell a pénzzel is bánnunk. Egy tájban vissza kell tartani, és áramoltatni is kell egyszerre. Ez lehetséges. Csak ismernünk kell úgy ahogyan a folyókkal való együttműködés esetén is ismernünk kell a víz természetét. Ha ezt nem tesszük, akkor sok jóra nem számíthatunk.

A kérdés már csak az, hogy miért nem ismerjük ezt a jelenséget fel, vagy miért nem tudjuk a pénzt helyben forgatni?  A válasz talán közelebb van hozzánk mint gondolnánk. Az biztos, hogy nem az emberi gyarlóság ennek az oka. Hiszen sokkal jobb életünk lehetne, ha így mozgatnánk a pénzt. Gazdagok és szegények is jobban élnének. A történelem ezt már bizonyította. Tanulni belőle soha sem késő.”

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s