A Torinói lepel, mint kommunikációs rejtély

A Torinói leplet mindenki ismeri és mindenki tudja, hogy a világ “megfejtetlen csodái” közé tartozik. Vajon hányan tudják vagy gondolták volna (még a szakmán belül is), hogy a világ egyik legnagyobb kommunikációs rejtélye is egyben?

A római katolikus egyház tulajdonában lévő ereklye, amelyen a hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles halszálka szövésű lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes (tekintettel a beálló ünnepre) temetésekor. A lepel történetét, az évszázadok során megtett útját, amely eredményeként Európába került, többé-kevésbé ismerjük, fogalmunk sincs viszont, hogy hogyan készült.

Ez a kérdés pedig akkor válik igazán izgalmassá, amikor rájövünk, hogy mi is ez a lepel valójában. Addig még rendben lenne a dolog, hogy bebizonyították emberi vér található rajta és, hogy nem lehet például festett a mintázat. Ezt egyébként még akkor derült ki, amikor 1898-ban Secondo Pia képeket készített (a történelemben legelőször) egy-egy üveglapra a lenvászon leplen látható lenyomatról. Ekkor derült ugyanis ki, hogy az egy, valószínűleg a keresztre feszítéssel egyező módon megkínozott ember fényképészeti negatív képét hordozza (a fénykép negatívja valójában a pozitív kép, amit a valóságban láthatunk)! Egy olyan kép, amely megfestése egy középkori művész számára teljességgel elképzelhetetlen lett volna, mint ahogyan egy kezdő “photoshop-pos” is megkínlódna a feladattal …

Egy 3 dimenziós információkat tartalmazó 2 dimenziós kép elkészítése pedig a gyakorlottabbaknak is még fejtörést okozhat. Nem így a Torinói lepel készítőinek, akik közel egy évezreddel ezelőtt elkészítették azt az utókor számára…

1976-ban John Jackson és Eric Jumper, az amerikai légierő két fiatal tudósa, a leplen található képet képanalizáló tesztnek vetették alá, egy saját tervezésű módszerrel, amelyhez a bolygók fényképeinek analizálására szolgáló képfeldolgozó programot használtak. Ők állították először, hogy a lepel képe olyan egyedülálló háromdimenziós tulajdonságokkal rendelkezik, amely nincs meg sem a fényképeknél, sem a festményeknél.

Dr. Jackson a testnek a lepeltől való távolsága és a perzselési fok intenzitása közötti arány felismeréséből indult ki – mondván a következőket: „Ha a távolság és az intenzitás között egyenes, vagy mértani arányú összefüggés van, akkor a kép tulajdonképpen háromdimenziós információkat tartalmaz.” A vizsgálathoz modern számítógépes technikát alkalmaztak és igen nagy volt aztán e megrökönyödés, amikor a szoborszerű dombormű nézete jelent meg a képernyőn, amely bármilyen nézet irányában, tetszés szerint forgatható volt.

Ugyanis ugyanezzel a módszerrel megkísérelték különböző, más, híres portrékkal és fényképekkel ugyanezt végrehajtani, de eredménytelenül. A számítógép sohasem mutatott domborművet. Ugyanis ahhoz, hogy sík vetületet három dimenzióban rekonstruálhassunk az szükséges, hogy ugyanarról a tárgyról két különböző szögbeli vetület álljon rendelkezésre…

Végezetül Ray Downing animációs szakember és nemzetközi csapata egy évig dolgozott a projekten, aminek során a vér- és anyagmintákat, lenyomatokat és a legmodernebb számítógépes programokat használták fel, annak érdekében, hogy a lepel lenyomatairól egy 3D-s képet generáljanak. A szakemberek szerint a lepel elég információt hordoz ahhoz, hogy egy igazi, hiteles képet kapjunk arról, hogyan is nézett ki valójában Jézus, így munkájuk eredményeként Jézus “valódi” arca tavaly márciusában napvilágot látott.

Végiggondolva a történetet és még azt az opciót is figyelembe véve, hogy a lepel esetleg Leonardo Da Vinci egyik zseniális műve, marad a kérdés: mindazzal a tudással és technikával, amely rendelkezésünkre áll, tudnánk hasonlót készíteni? Tudnánk-e olyan üzenetet küldeni a jövőbe, amelyet utódaink csak jövőbeni technikai fejlettségük függvényében tudnának megfejteni? Ha egyáltalán meg tudnák fejteni…

Az alábbi filmet ajánlom azok figyelmébe, akiket további részletek is érdekelnek Jézus “valódi” arcának rekonstruálása kapcsán.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s