Civil törvény útmutató

Az Civiltárs Alapítvány elkészített egy útmutatót az új civil törvényhez és jogszabályokhoz. Érthető megfogalmazás, szövegmagyarázatok, példák, áttekinthetőség.

Elengedhetetlen olvasmány már működő szervezeteknek, és azoknak, aki most gondolkodnak szervezet alapításon.

A részletes anyag a programiroda weboldalán, IDE kattintva érhető el .

 

 

Állatokon kísérletező vállalatok

Még mindig … az állatokon kísérletező vállalatok még mindig vannak és persze fogyasztók is, akik megveszik a termékeiket. A Tudatos Vásárló oldalán olvastam ma reggel egy listát azokról a Magyarországon is forgalmazó vállalatokról, akik gyártanak állatokon tesztelt kozmetikai és tisztálkodási termékeket.

A könnyebb termék választás érdekében (ergo ne vásárold a termékeiket!) álljon itt is a lista: olvasásának folytatása

Agymenés a kommunikációról, a politikai helyzetről és a jelenleg folyó tüntesékről

Nem vagyok sem politológus, sem szociológus, a közösségi aktivitás viszont kedvenc és lassan egyetlen témám.
Kezdtem a közgázon, amikor beiratkoztam közszolgálati közgazdász szakra, majd itt tovább mélyült, amikor a non-profit szakirány kapcsán közelebb kerültem a civil szervezetekhez. Eltelt még néhány év és elkezdtem a marketing képzést itt, de ekkor már világos volt, hogy az én utam a kommunikáció világába vezet.

Innen pedig már nem is kell tovább folytassam hogyan jutottam a közösségi média világába, de, mint ahogy az itt, ezen a blogon is olvasható volt, foglalkoztam vele nem keveset.

Szép dolog a kommunikáció és fontos is. Ilyen nehéz, gazdasági és társadalmi helyzetben pedig még nagyobb szerepe van, hogy az egyébként kényes dolgokat hogyan (kinek és mikor) mondjuk el.

Profik persze mindenhol vannak, így mindenki tudja is a dolgát. A helyzet mégsem javul, sőt! Alapjában véve azt gondolom, hogy az emberek nem hülyék Magyarországon, viszont nagyon magas a tűrés szintjük.
Ezért én nem is tudom, hogy örüljek-e vagy sem, amikor ezeket a sorokat írom, középiskolás és egyetemista / főiskolás hallgatok ezrei, talán tízezrei vannak már az utcán.

Ez igen, ez közösségi összefogás!
De kérdem én, biztos, hogy ma a 14. éves és a tőlük csupán csak néhány évvel idősebbek kell fagyoskodjanak egy egész országért? Mert ugye egyre világosabbá válik, hogy ők már nem csak a felsőoktatási rendszer, de úgy általában az egész rendszer ellen vannak, amely elvette a jövőjüket és sok más honfitársuk jövőjét. A politika nem is nagyon érdekli őket, végül az egy négy évente változó valami és ők (még) egy egész életben, nem pedig választási ciklusokban gondolkoznak.

Nem hiszem, hogy idáig kellett volna jutnia ennek az országnak, ahol ismétlem nem hülye emberek vannak.

Szerintem már az is sokat segített volna, ha az egyébként politikai kommunikációhoz nagyon értő szakemberek ezt az egyszerű tényt felfogják és elfogadják. A dolgokat nem kell szépíteni, vagyis csak a kellően szükséges formában. A nehézségeket, problémákat csak úgy lehet megoldani, ha szembe nézünk velük. Amikor pedig ezek több embert, esetleg ember csoportot, vagy ne adj Isten, országot érintenek, akkor minden, az országban élő ember részvételére szükség van. Nem kizárni kell őket a folyamatokból, hanem bevonni őket.

Ahol pedig a részvételre szükség van, ott nem árt a feladatokat és azok körülményeit tisztázni. Ha ez sikerül, akkor meg lesz a közösségi összefogás eredménye.

Nos, miután ebben az országban túlságosan is kevés figyelem lett arra fordítva, hogy össze kovácsoljuk és egybe tartsuk az országunkat, ma nem emberek dolgoznak munkahelyeken, hanem fiatalok vannak az utcán.

Végül is örülhetnék, kiváló példája a közösségi összefogásnak, mégis ott az a kis keserűség… de pont ezért tiszta szívemből kívánom, hogy akik “lefelé” nem tudtak kommunikálni, azok megértsék végre, hogy  “felfelé” sem olyan nehéz. Mert ugye, a XXI. század már rég nem az egyirányú kommunikáció korszaka…!

A víz és a pénz

A pénz szerepe napjainkban tagadhatatlan, gyakorlatilag alig van olyan ember, akinek ne kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Azonban nagyon kevesen vagyunk (vannak), akik tudják is pontosan, hogy mi is az a bizonyos “pénz”. Zalatnay László Zulu szervezetfejlesztő egészen egyéni megközelítéssel él, amikor a vízhez hasonlítva próbálja bemutatni a pénz lényegét:

“Két hasonló jelenség. Olyan, mintha a pénz a víz tulajdonságaira hasonlítana, mintha a víz fejezné ki a legjobban azt, hogy hogyan működik olvasásának folytatása

Civil kommunikàció

Nyugodtan jelentem ki, hogy a magyarországi civil szervezetek felmérhetetlen mértékű és értékű információval és szaktudással rendelkeznek az egyes területek tekintetében, legyen szó kultúráról, oktatásról, környezetvédelemről, bármiről. Jellemzően az általuk bírtokolt tudás sokkal mélyebb, mint amellyel pl egy vállalat vagy egy hivatal rendelkezhet.

Ebből kifolyólag kiemelt szerep jut a kommunikációs kérdéseknek, ugyanis a tudásnak csak akkor lehet valós értéke, olvasásának folytatása

Átlépés a jövőnkbe, avagy minden egy szándékkal kezdődik

Tér-idő lépcsőTalán te is gondolkozol néha azon, hogy egyre jobban rohan az idő és minden egyre gyorsabban változik. Egyre rövidebb idő alatt, egyre több dolog történik, amit egyre nehezebb nyomon követni. Gondolj csak bele, mennyi minden történt az elmúlt egy hónapban. De akár csak az elmúlt néhány napban is. Ha igazak a Maya Naptár jóslatai, akkor alig egy hónappal ezelőtt léptünk át a naptár következő, kilencedik szakaszába. Ez az a szakasz, amely az Univerzális Alsó-Világ elnevezést viseli és amelyben további 20-szorosára gyorsul az idő. olvasásának folytatása

A kis herceg gazdasága

“Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)”

Szerencsés vagyok, nagyon jól megőriztem gyermeki énemet. Ma is ugyanúgy tudok lelkesedni dolgokért, mint kislány koromban. Ez történt tegnap is, amikor részt vehettem a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett szakmapolitikai fórumon. A beszélgetés két témája (erőforrás kvótarendszer és kamatmentes pénzhelyettesítő) önmagában is zseniális és érdekes, az esemény pedig  az Alternatív elszámolási rendszerek és másodlagos gazdasági körök: mit adhatnak… ? címet viselte.  

olvasásának folytatása

Önkéntesség, mint “közösségi forrás”

Elég egy kicsit elgondolkozzak rajta és egyből rájövök, hogy egyre s másra olyan emberekkel találkozom, akik “tenni” szeretnének. Azokra az emberekre gondolok, akiknek egyébként (is) van (még) munkájuk és talán még vezető beosztásban is vannak valamelyik multinacionális vállalatnál.

Miért pont ott? Mert azok, akik már rájöttek, hogy miként “tehetnének”, ők már rég nem dolgoznak multinacionális vállalatoknál

olvasásának folytatása

Produkciós szeminárium – szponzoráció

MIÉRT NEM ELÉG A ZSENIÁLIS ÖTLET, VAGY AZ, HA EGYSZERŰEN NAGYON JÓ VAGY VALAMIBEN?

Az ötletgazdák, rendezvényszervezők, kultúrmenedzserek stb. gyakran ütközenk a pénzügyi források szűkösségébe, miközben egy valóban zseniális ötletet próbálnak megvalósítani, vagy például támogatást szerezni a szakmailag egyébként tényleg kiemelkedő tevékenységük folytatásához.

Miért van ez, miközben tudjuk, hogy a vállalatok hatalmas összegeket költenek marketing tevékenységükre, mely összegek a leggyakrabban szintén vállalati formában működő marketing és pr ügynökségek zsebében landolnak. Talán ők állítják elő a valós értékeket, amit érdemes megfizetni?

olvasásának folytatása