Gondoltak a maják a cégekre?

Nem írtam még a világvégéről, pedig emlékszem, hogy 2006 eleje körül, amikor már kezdtem teljesen megérteni a fenntarthatóság elvét, volt egy időszak, amikor “kedvenc témám” volt.
Kedvenc témám abban az esetben, hogy ekkor volt egy néhány hónapos mély depresszióm, gondolván ezt a világot már nem lehet megmenteni és biztos van valami abban a néhány év múlva bekövetkező, már a maják által is megjósolt világvégének.

Idővel nézeteim és elképzeléseim letisztultak, elmúlt a depresszióm és visszatért az életöröm. Nagyon sok anyagot olvastam és láttam a világvége elméletekről, így megalkottam a saját (megjegyzem alapvetően pozitív) véleményemet.

Természetesen nem vagyok ezzel egyedül, ma már sokan sok mindent gondolunk a “világvégéről” és az új világ kezdetéről. Tabu téma viszont, hogy mit is jelenthet ez az egész a vállalkozások szempontjából. Meglepődtem, amikor a napokban olvastam Schillinger Attila egy cikkét, amely Biz Stone (a Twitter társalapítója) új, vállalati világképét mutatja be, ha nem is éppen a maja naptárelfogyás kapcsán. Szerinte egy új kapitalizmus hajnalán vagyunk, az új világ vállalatai egy másik genetikára épülnek fel.

Három kritériumnak kell majd megfelelniük. Az egyik ma is adott: pénzügyi siker nélkül nincs vállalat. Másodszor a cégeknek az örömszerzésre kell épülniük, vagyis  a jövő vállalata elsősorban érzelmi és nem – vagy nem csak – anyagi befektetés. Stone szemében a jövő vállalatának harmadik fő jellemzője a pozitív hatás.

Számomra, aki egy ideje már nem hisz a “vállalatok társadalmi felelősségvállalásában” (CSR), külön öröm az, hogy javaslatot is tett rá, hogy a fogalmat címkézzék át vállalati társadalmi innovációra (CSI).

Izgalmas cikk, mindenkinek ajánlom! Vállalati világvége, avagy gondoltak-e a maják a cégekre?

Reklámok

A kis herceg gazdasága

“Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)”

Szerencsés vagyok, nagyon jól megőriztem gyermeki énemet. Ma is ugyanúgy tudok lelkesedni dolgokért, mint kislány koromban. Ez történt tegnap is, amikor részt vehettem a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett szakmapolitikai fórumon. A beszélgetés két témája (erőforrás kvótarendszer és kamatmentes pénzhelyettesítő) önmagában is zseniális és érdekes, az esemény pedig  az Alternatív elszámolási rendszerek és másodlagos gazdasági körök: mit adhatnak… ? címet viselte.  

olvasásának folytatása

Delfin stratégia – minden “civil” és “nem civil” figyelmébe

 Nagyon sok interneten is hozzáférhető anyag van arról, hogy mik is pontosan a civil szervezetek, a céljaik, a küldetéseik és a társadalmon belüli szerepek. Érdemes ezeket is olvasgatni, sok, sok hasznos információ férhető hozzá szabadon.

A társadalmon (és gazdaságon) belüli szerepét és előnyeit talán legjobban (legpoénosabban és közérthetőbben) barátaim fogalmazták meg az Inspi-ráció Egyesület oldalán található leírásban.

Te hallottál már a “delfin stratégiáról”?

olvasásának folytatása

Produkciós szeminárium – szponzoráció

MIÉRT NEM ELÉG A ZSENIÁLIS ÖTLET, VAGY AZ, HA EGYSZERŰEN NAGYON JÓ VAGY VALAMIBEN?

Az ötletgazdák, rendezvényszervezők, kultúrmenedzserek stb. gyakran ütközenk a pénzügyi források szűkösségébe, miközben egy valóban zseniális ötletet próbálnak megvalósítani, vagy például támogatást szerezni a szakmailag egyébként tényleg kiemelkedő tevékenységük folytatásához.

Miért van ez, miközben tudjuk, hogy a vállalatok hatalmas összegeket költenek marketing tevékenységükre, mely összegek a leggyakrabban szintén vállalati formában működő marketing és pr ügynökségek zsebében landolnak. Talán ők állítják elő a valós értékeket, amit érdemes megfizetni?

olvasásának folytatása

Kultúra

A (FENNTARTHATÓ) FEJLŐDÉS ZÁLÓGA

“A sok értelemben használatos kultúra kifejezést sajátos megvilágításban használom. Nem szűkítem “öncélú”, kultúrális alkotásokra, vagy az egyetemek és könyvtárak falai között átadott tudás-kultúrára, se nem helyi hagyományokra, vagy életmódból adódó például mezőgazdasági kultúrára, vagy sport tevékenységre.

Ennél összetettebb értelmében használom, alatta az ember és a környezet között fennálló komplex viszonyrendszert értem, mely funkcionális szempontból meghatározza a gazdasági élet fejlődését. Arra a társadalmi tudásra, hagyományokra, szokásokra és etikai normákra épülő függőségi rendszerre gondolok, mely meghatározza a gazdasági folyamatok mibenlétét, a problémák felismerését és azok megoldási módját.

olvasásának folytatása