Vállalati társadalmi innováció, azaz CSI

Hangzatos kifejezés, tetszik. 😉

Lehet ez is kedvenc témám lesz, mint anno 2006 környékén volt a Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (C.S.R) – bocs, elfog a mosolygás amikor ezt írom… mi értelme van még ma is felelősségvállalásról beszélni?

Akkor viszont még sok dolgot nem tudtunk és bár régen létezett a kifejezés, Magyarországon még újdonságnak számított. Így aztán az első blogomhoz még gyűjtenem kellett a meghatározásokat, amelyek mint eső után a gomba, egymás után nőttek is. Pár hónap után még egy aloldalt is létrehoztam, ahol a különböző meghatározások és gondolatok gyűltek, ilyenek, mint:

Gazdasági ereje révén egy sikeres üzleti vállalkozás az állami és civil szervekkel együttműködve katalizátor szerepet tölthet be egyes társadalmi és környezeti problémák megoldásának elősegítésében.

Agócs Mónika

… nagyon fontos felismerni az üzlet megváltozott szerepét a társadalomban.

Toby Webb

… a felelős működés, a környezeti, társadalmi, gazdasági hatások azonosítása, felmérése és kommunikációja, az érintettekkel való egyenrangú párbeszéd, az iparági és szektorközi együttműködések hatékony kezelése hatásosan támogatja az üzleti eredményességet, a márkaérték növelését.

Figyelő Top 200

Stb., stb., stb.

Történt, ami történt, javultak a vállalatok, vagy sem, de ami biztos, hogy beszéltünk róla (… és ismétlem, a mai napig sokan beszélnek róla, egy részük hisz is benne, egy másik rész pedig pénzt keres vele).

De mi a helyzet ezzel az új fogalommal, a vállalatok társadalmi innovációjával (CSI – Corporate Social Innovation)?

Lényegesen tágabb és sokat sejtető kifejezés, habár definíciókat még nem nagyon találni róla a weben. Több realitása is lehet, mint elődjének volt, kiindulva abból, hogy felelőtlen világban értelmetlen felelősségvállalásról beszélni, míg egy kreativitás ösztönző, nehézségekkel teli világban igen is aktuális innovációról. Ráadásul a hangsúly itt egyértelműn a jövőre és a társadalmi megosztásra helyeződött át, amíg a felelősségvállalásnál inkább a jelenen volt a hangsúly (OK, tudom, hogy sok helyen sikerült stratégiába is foglalni, na de akkor is… ). Mindezeken felül azt hiszem, hogy azért is van több létjogosultsága, mert a dolgokat szépíteni mindig lehet, maradandót létrehozni viszont csak szívből és elhivatottságból…

Hajrá, ha már precízen és felelősen minden  tönkre lett téve körülöttünk, akkor  most itt az idő, hogy újra is alkossuk az egészet! Innovációra fel! 😉


Gondoltak a maják a cégekre?

Nem írtam még a világvégéről, pedig emlékszem, hogy 2006 eleje körül, amikor már kezdtem teljesen megérteni a fenntarthatóság elvét, volt egy időszak, amikor “kedvenc témám” volt.
Kedvenc témám abban az esetben, hogy ekkor volt egy néhány hónapos mély depresszióm, gondolván ezt a világot már nem lehet megmenteni és biztos van valami abban a néhány év múlva bekövetkező, már a maják által is megjósolt világvégének.

Idővel nézeteim és elképzeléseim letisztultak, elmúlt a depresszióm és visszatért az életöröm. Nagyon sok anyagot olvastam és láttam a világvége elméletekről, így megalkottam a saját (megjegyzem alapvetően pozitív) véleményemet.

Természetesen nem vagyok ezzel egyedül, ma már sokan sok mindent gondolunk a “világvégéről” és az új világ kezdetéről. Tabu téma viszont, hogy mit is jelenthet ez az egész a vállalkozások szempontjából. Meglepődtem, amikor a napokban olvastam Schillinger Attila egy cikkét, amely Biz Stone (a Twitter társalapítója) új, vállalati világképét mutatja be, ha nem is éppen a maja naptárelfogyás kapcsán. Szerinte egy új kapitalizmus hajnalán vagyunk, az új világ vállalatai egy másik genetikára épülnek fel.

Három kritériumnak kell majd megfelelniük. Az egyik ma is adott: pénzügyi siker nélkül nincs vállalat. Másodszor a cégeknek az örömszerzésre kell épülniük, vagyis  a jövő vállalata elsősorban érzelmi és nem – vagy nem csak – anyagi befektetés. Stone szemében a jövő vállalatának harmadik fő jellemzője a pozitív hatás.

Számomra, aki egy ideje már nem hisz a “vállalatok társadalmi felelősségvállalásában” (CSR), külön öröm az, hogy javaslatot is tett rá, hogy a fogalmat címkézzék át vállalati társadalmi innovációra (CSI).

Izgalmas cikk, mindenkinek ajánlom! Vállalati világvége, avagy gondoltak-e a maják a cégekre?